Stabilizálni kell a bolygó népességét-gyengülnek a Föld életjelei
"…szakítani kell a jelenlegi növekedési modellekkel és stabilizálni kell a bolygó népességét…"
A tudósok klímavészhelyzetet hirdettek 153 ország több mint 11 000 tudós aláírójával együtt.
A kutatók szerint a világ országainak vezetői kudarcot vallottak abban, ahogyan a probléma okával, a bolygó kizsákmányolásával foglalkozzanak.
Tudósok ezrei azonnali beavatkozást sürgetnek. A cikk megjelenése óta több mint 2800 további tudós írta alá a klímavészhelyzetről szóló nyilatkozatot.
A kutatók szerint a globális klímavészhelyzet már nem fenyeget, hanem itt van: a tikkasztó hőhullámok, az áradások, ciklonok és tűzvészek mind ennek a jelenségére a számlájára írhatók.
A Föld „életjeleinek” gyengülésére figyelmeztet szerdán a BioScience című szaklapban megjelent cikkben a világ több mint 10 ezer vezető kutatója.
A tudósok két évvel ezelőtt szólították fel a világ kormányait, hogy nyilvánítsák ki, globális klímavészhelyzet alakult ki. Ma már azonban úgy látják, hogy a világ országainak vezetői kudarcot vallottak abban, hogy a probléma okával, a bolygó kizsákmányolásával foglalkozzanak.
Kiemelik, hogy példa nélküli módon megemelkedett a klímaváltozáshoz köthető katasztrófák száma, kezdve a tikkasztó hőhullámoktól, az áradásokon és ciklonokon át a tűzvészekig.
Egyre több bizonyíték van arra is, hogy a Föld-rendszer kritikus részeivel, köztük a nyugat-antarktiszi és grönlandi jégrétegekkel, melegvizes korallzátonyokkal és az Amazonas esőerdőivel kapcsolatos fordulópontokhoz közeledünk, vagy már átléptük azokat.
A Föld életjeleinek tekintett 31 mutatóból 18 rekordszinten áll. Ezek között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátása, a gleccserek vastagsága és az erdőirtás is. Rámutatnak, hogy bár a koronavírus-járvány miatt az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkent, de a szén-dioxid és a metán szintje 2021-re rekordot döntött.
A 15 évvel ezelőtti szinthez képest 31 százalékkal gyorsult a gleccserek olvadása, és 2020-ban rekordmértékben csökkent a brazíliai őserdők mérete, ami miatt az ottani esőerdő a szén-dioxid megkötése helyett nettó széndioxid-kibocsátó lett.
A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy négymilliárd haszonállat él a bolygón, főleg marhák és birkák, és össztömegük immár meghaladja az összes ember és vadon élő állat össztömegét.
A cikk szerzői szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy vészesen közelít, de lehet, hogy már túl is léptük azt a pontot, amely után drámai és helyrehozhatatlan klímaváltozásra kell számítani. Például évszázadokra felolvadhat Grönland és az Antarktisz jégtakarója.
Visszafordíthatatlan lehet a melegedés miatt veszélyeztetett korallzátonyok helyzete is, amelyektől félmillárd ember függ.
A tudósok ezért gyors és radikális lépéseket sürgetnek; szerintük fel kell számolni a fosszilis energiahordozók felhasználását, mérsékelni kell a szennyezést, helyre kell állítani az ökoszisztémákat, növényi alapú étrendre kell áttérni, szakítani kell a jelenlegi növekedési modellekkel és stabilizálni kell a bolygó népességét.
Néhány példa:
Olvadó jég. Grönland és az Antarktisz a közelmúltban minden évben rekord alacsony jégtömeget mutatott. A gleccserek sokkal gyorsabban olvadnak, mint korábban hitték; évente 31% -kal több havat és jeget veszítenek, mint alig 15 évvel ezelőtt.
Változások az óceánon. Mind az óceán hőtartalma, mind a tengerszint új rekordokat döntött. Az óceán pH-értéke elérte az eddigi második legalacsonyabb éves átlagértékét, ami alig maradt el 2012-től. A korallok ellenálló képességét az óceánok savasodásával szemben csökkenti a termikus stressz, és több mint 500 millió ember élete függ a korallzátonyoktól az élelmiszer, a turizmus vagy a trópusi vihar túlfeszültségének védelme miatt.
Amazonas erdő. A brazil Amazonas éves erdővesztési aránya 2019-ben és 2020-ban nőtt, és elérte a 12 éves csúcsot, 1,11 millió hektárt pusztítottak el! Forrás.
