VIGYÁZZ A MŰANYAG TÁLBAN MIKRÓZOTT ÉTELLEL! RÁKKELTŐ LEHET!

 

Napjainkban már a palackokon és a műanyag termékeken is megtalálható egy jelzés, ami megmutatja, számunkra, hogy milyen anyagból készült, illetve, hogy újrahasznosítható-e.

 

Ezt a jelzést a gyártóknak kötelezően fel kell tüntetniük minden műanyag termékükön. Sajnos a legtöbbünk tekintete elsiklik a figyelmeztetések felett, pedig nem kellene! Hanyagságunknak saját, és családunk egészsége láthatja kárát. Hét olyan kategória létezik, amelyekből hő hatására az egészségünkre káros anyagok oldódnak ki! Figyelj, mert most bemutatjuk őket. 

[cn-social-icon]

Az Eurostat adatai szerint: a keletkezett hulladéknak mindössze a 8 százaléka kerül újrahasznosításra, és csak 1 százalék komposztálódik, a többi pedig a már meglévő szeméttengert gyarapítja. Az újrahasznosítás hiánya nem feltétlenül emberi mulasztás eredménye: sok műanyagot a szelektív hulladékgyűjtőbe dobunk annak ellenére, hogy nem újrahasznosíthatóak. 

A műanyag termékek terén hét kategóriát különböztetünk meg. 
Ezeket számokkal és általában a betűmozaikkal is jelölik a műanyag termékeken, ezek segítenek eligazodni abban, újrahasznosítható-e az adott termék – mondta el a Pénzcentrum megkeresésére Graczka Sylvia, a fenntarthatóságért és fogyasztói tudatosságért dolgozó Humusz Szövetség elnöke. A hét kategória mindegyikéről elmondható, hogy egészségre káros anyagok oldódnak ki belőlük hő hatására, ezért nem ajánlott hőhatásnak kitenni őket.

01 PET (polietilén-tereftalát)

például: ásványvizes palackok
nem tartalmaznak mérgező anyagokat
újrahasznosíthatóak
aromát megtartja, így ha utántöltjük az üdítős palackot vízzel, sokszor érezzük az eredeti ízt

Kedves olvasó! Ha szeretnél tőlünk értesítést kapni a friss hírekről, akkor kattints ide, és iratkozz fel az ingyenes értesítésünkre: http://www.netextra.hu/newsletter/

02 HDPE (nagysűrűségű polietilén)

például: kozmetikai termékek flakonjai
vannak bennük káros adalékanyagok, például króm tartalmú anyag, vagy nikkel tartalmú fényvédőszer
újrahasznosítható
 

03 PVC (polivinil-klorid)

például: zsugorfólia – fólia egy joghurtitalon, padlóborítás, vagy a műanyagcsövek egy épületben
klórtartalmú, tehát már alapból káros anyagokat tartalmaz
égésterméke az egészségre nagyon káros, az égetés során keletkező dioxinok már egész kis mennyiségben is súlyos károkat okoznak, így például születési rendellenességeket és rákot
nem hasznosítják újra
 

04 LDPE (kissűrűségű polietilén)

például: nejlonzacskó – de nem a biológiailag lebomló, amit arról ismerni fel, hogy drágább. A közismert biológiailag lebomló használatával sem teszünk jót a környezetünknek, mert azok valójában ugyanúgy műanyagból vannak, csak különböző nehézfém katalizátoranyagok segítik a fény hatására történő bomlást, amik ugyan eltűnnek a szemünk elől, de láthatatlanul benn maradnak a talajban, azaz a szennyezés ugyanúgy megtörténik. 
vannak bennük káros adalékanyagok, például króm tartalmú anyag, vagy nikkel tartalmú fényvédőszer, mérgező antioxidánsok, rákkeltő égésgátlók
újrahasznosítható
 

05 PP (polipropilén)

például: joghurtos, margarinos dobozok
újrahasznosítható
 

06 PS (polistirol)

például: habtálca, cumisüveg
a gyártási alapanyag már alapból mérgező: ettől még élelmiszer kerül rá
 

07 Egyéb műanyag

polikarbonátok, ABS és PBT nevű műanyagok, például: műanyag háztartási eszközök, konnektorok, CD, vagy napszemüveglencse
lakossági szinten nem megoldható a gyűjtése, így ez nem újrahasznosítható Magyarországon

Ha kis háromszöget találunk a műanyagon, az elméletben azt jelenti, újrahasznosítható, de arról csak a közszolgáltatóknál kapunk információt, hogy az ország adott régiójában mit gyűjtenek ténylegesen ezek közül szelektíven. 
Sajnos nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy mindegyik műanyagra igaz, hogy lágyító anyagok vannak bennük, amik meleg hatására oldódnak, ezek pedig bejutnak a szervezetünkbe. A kérdés csak annyi, melyik anyag, mit okoz. Van olyan, ami hormonális elváltozásokat idéz elő például. Még az is előfordulhat, hogy az efféle anyagok a szervezetünkbe jutva akadályozzák akár a teherbe esést is.

De mégis hogy lehetséges az, hogy amennyiben köztudott, hogy ezek mérgező, káros anyagok, mégis nap mint nap használjuk őket, és még a kellő tájékoztatást sem kapjuk meg a biztonságos használatukra vonatkozóan? Az üzleti érdeket most nem nézve (és miért ne néznénk, hisz mindent az mozgat) a hivatalos felmentő érv az, hogy: a káros anyagok mind határérték alatt vannak jelen.
Mint Graczka fogalmaz, ez azt jelenti, hogy:

csak egy kicsit mérgezőek.

Arról nincsenek információk, milyen együttes hatást fejt ki, ha különböző, határérték alatti káros anyag lép egymással kölcsönhatásba. Nem lehet pontosan tudni, miképpen reagálnak egymásra különböző koncentrációban a mi szervezetünkben ezek az anyagok.

Tanácsok a műanyag termékek használatához:
 

• Inkább ne tároljunk semmit műanyag edényekben.
• Ha a munkahelyünkre ebédet vinnénk, vigyük fém ételhordóban, vagy ma már lehet kapni üveg aljú hordozókat is. 
• Ha mindenképp műanyagban szállítanánk, ne mikrózzuk abban az ételt, és csak akkor tegyük bele, ha már kihűlt. 
• Ha nagyon ragaszkodunk a műanyagok használatához, lehetőség szerint polietilén tartalmú, vagy polipropilén anyagokból készült termékeket válasszunk.
• Ha otthon teát töltögetnénk, töltsük üvegbe.

Sokan hajlamosak arra, hogy a téma kapcsán egyszerűen legyintsenek egyet, és tovább lépjenek. Mi viszont fontosnak tartjuk, hogy különböző – a mindennapi életünket közvetlenül befolyásoló dolgokra felhívjuk olvasóink figyelmét.​ – NetExtra.hu

[cn-social-icon]