Az életünk nagy részét alvással töltjük, mégis alig tudunk valamit arról, hogy mi történik velünk alvás közben.
Az évek alatt a kutatók sokmindent kiderítettek az alvásról. Most öt olyan dologgal ismerkedhetünk meg, amit az agyunk csinál, míg alszunk.
Megszilárdítja az emlékeket: Ahogy elaludtunk, úgy az agyunk elkezdi megszilárdítani a szerzett emlékeket és információkat, majd ezekből asszociációkat hoz létre a korábbi emlékekkel. Ez a REM-fázisban és azonkívül történik. Amennyiben eleget alszunk, akkor az agyunk lebetonozza a fontos információkat, amelyekre később emlékeznünk kell.
Az elegendő alvás, tehát nagyon fontos. Ha mégsem alszunk eleget, akkor annak negatív következményei lesznek. Dr. Matthew Walker, a University of California kutatója elmondta, hogy ebben az esetben akár 40 százalékkal gyengébben láthatunk hozzá új információk megtanulásához.
Segít a fizikai munkavégzésben: Alvás közben az agy bevési az információkat a rövidtávú memóriából a hosszútávú memóriába. Ez a folyamat pedig nagyon hasznos a motorikus feladatokkal, mozgásokkal kapcsolatos információk tárolására, legyen szó akár táncmozdulatokról, vagy például vezetésről.
James B. Maas, a Cornell alváskutatója elárulta, hogy nem elég eleget gyakorolnunk, vagy edzenünk, ha sportolunk, vagy valamilyen fizikai cselekvést végzünk, hanem többet is kell aludnunk.
Kreatív asszociációkat hoz létre: 2007-ben végzett egy kutatást a University of California. Ennek során a kutatók rájöttek, hogy az alvás meglepően jó kreativitásserkentő lehet, ugyanis öntudatlan pihenőállapotunkban az agyunk olyan agyi kapcsolatokat hoz létre, amelyet ébren nem tudtunk volna létesíteni.
Ezekből lesznek az ébredés utáni „aha!” pillanatok, mert felébredés után 33 százalékkal nagyobb az esélye annak, hogy az emberek asszociációkat hozzanak létre egymástól távol lévő dolgok között.
Kitisztítja a mérgeket: Az agy tényleg nagyon elfoglalt, míg mi alszunk, hiszen nemcsak kapcsolatokat hoz létre, hanem takarít is. Erre a University of Rochester 2013-as kutatásai mutattak rá.
A kutatók egy csoportja az egerek agyi működésére fordította a figyelmét. A vizsgálatok rámutattak, hogy alvás közben az egerek agya kiveti a neurodegenerációval kapcsolatos mérgező molekulákat a szervezetből.
Ez úgy néz ki, hogy alvás közben megnő az agyi sejtek közti tér. Ennek révén az agy képes kidobni azokat a mérgező molekulákat, amelyek az ébrenlét közben felhalmozódtak.
Dr. Nedergaard, a kutatás vezetője, a kutatás eredményével kapcsolatban elmondta, hogy az agyunknak nincs ideje takarítani, ha nem alszunk, ez pedig olyan neurodegeneratív betegségekhez vezethet, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór. Aludni, tehát muszáj!
Döntéseket hoz: Nemcsak információkat dolgoz fel az agyunk miközben aluszunk, hanem döntéseket is hoz. Erről nemrég jelent meg cikk az egyik tudományos lapban. Abból derült ki, hogy az agy alvás közben komplex ingereket dolgoz fel és ezt az információt használja fel ébrenlét közben a döntéshozatalhoz.
Az ezt vizsgáló kutatók úgy jöttek rá erre, hogy az alanyoknak két csoport valamelyikébe sorolható, hangosan kiejtett szavakat kellett kategorizálniuk a tőlük balra vagy jobbra lévő gombok megnyomásával.
A kísérletet akkor is elvégezték, amikor az alanyok aludtak. Mivel akkor nem tudták megnyomni a gombot, ezért a kutatók az alanyok testének reakcióit figyelték. Ebből az derült ki, hogy az alanyok nemcsak hallják a szavakat, hanem reagálnak is rájuk. Miután a vizsgált személyek felébredtek, nem emlékeztek a hallott szavakra.
