Huszonnégy éves korában derült ki egy nőről, hogy hiányzik a kisagya. Jó példa arra, mennyire alkalmazkodó az ember központi idegrendszere.
A fiatal kínai nőnek egész életében problémája volt a járással, amelyet csak hétévesen tanult meg, beszéde pedig egészen hatéves koráig nem volt érthető. Mégsem vizsgálták meg soha alaposabban egészen addig, amíg szédülés és hányinger panaszával orvoshoz nem fordult.
A komputertomográfiás (CT) vizsgálat során kiderült: a nő teljes kisagya hiányzik. A kisagy helyét az agy-gerincvelői folyadék töltötte ki. Később MRI-felvételek is készültek, ezeken a kisagy helyén sötét terület látható:
Ezen kívül kilenc olyan eset ismert, amikor valaki a kisagy nélkül él. A rendellenesség vizsgálata azért is nehéz, mert az így születők nagy része korán meghal, így a problémával az orvosok rendszerint csak a boncoláskor szembesülnek.
A kisagy az agyféltekék nyakszirtlebenyei alatt, a hátsó koponyagödörben fekszik, szerkezete a nagyagyhoz hasonló. Fő feladata a nagyaggyal való kapcsolattartás mellett a mozgások koordinálása, irányítása, a mozgások összetettségének és folyamatosságának a szabályozása, de szerepe van a beszédben is.
A kisaggyal kapcsolatos problémák agyi rendellenességekhez vezethetnek, zavarhatják a mozgást, epilepsziás rohamokat okozhatnak. Érdekes, de a fiatal nőnél a vártnál jóval enyhébb mozgási rendellenesség lépett fel,és a nehezebben érthető kiejtést leszámítva beszéde is folyamatos.
Orvosai szerint a szokatlanul jó állapotért valószínűleg a nagyagykéreg felel, amely jórészt átvehette a hiányzó kisagy funkcióit. Ennek eldöntésére azonban további vizsgálatokat kell végezni.