Spanyolnátha = természetes úton kialakuló biológiai fegyver?
A szupervírus még ennyi idő elteltével is újabb kérdéseket vet fel. Az 1918 végén – 1919-ben pusztító spanyolnáthánál halálosabb, természetes úton kialakuló betegséget még nem látott földgolyónk.
Ez a szupervírus honnan jött, hogyan keletkezett? Figyelmeztetés nélkül hogy jelenhet meg egy ekkora halálos járvány? Hogyan segített a világháború a terjedésben?
[cn-social-icon]
A nagy háború végén felfoghatatlanul sok halálos áldozattal járó, hatalmas influenzajárvány pusztított az egész világon. Többen haltak meg, mint bármelyik korábbi pestisjárványban. 50-100 millió ember, a világ akkori népességének 3-6 százaléka halt meg kevesebb mint másfél év alatt. A járvány hatalmas kiterjedése miatt pontos számot nem is tudni, akkoriban 40-50 millióra becsülték az áldozatok számát, ma már inkább a száz millióhoz közelítünk.
Sokkal többen haltak meg a spanyolnáthában, mint magában a háborúban, szakértői becslések szerint körülbelül kétszer annyian.
A betegség H1N1 nevű törzse az első világháború alatt jelent meg. A neve onnan származik, hogy semleges és szabad spanyol média pontosan követte a nemzeti helyzetet. Ezért aztán úgy tűnt, mintha Spanyolországban sokkal súlyosabb lenne az influenzajárvány, mint máshol a világon.
Franciaország Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok persze ugyanúgy szenvedett. A háborús propaganda miatt viszont elhallgatták a betegség súlyosságát országaikban. Az influenza valószínűleg először az osztrák és német csapatokat sújtotta, még azelőtt, hogy elérte volna a civil lakosságot, majd elterjedt volna a szövetséges csapatok között is. Az eredmény mindkét oldalon brutális volt, és sok történész szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy véget ért az első világháború.
1918 nyarán az influenza hatalmas erővel tombolt: eljutott mindenhova, ahová emberek megfordultak, még a Föld legtávolabbi területei sem voltak biztonságban. Tonga lakosságának 8,Nauruénak 16, Fidzsiének 5 százalékát ölte meg. Alaszkában teljes falvak haltak ki. A H1N1 még a pestis halálos hatékonyságát is felülmúlta.
A spanyolnáthának nevezett influenza másképpen ölt, mint a többi ismert törzse, aki érintkezett vele, az 50 százalékos eséllyel elkapta. A megbetegedettek egy ötöde meghalt, míg a korábbi törzseknél csak 0,1 százalékos ez az arány. Különösen halálos volt a terhes nőkre nézve: egy terhes nő ugyanis 23-71 százalékos eséllyel belehalt a betegségbe.
Sajnos még mindig nem tudjuk, hogy pontosan honnan származik ez a vírustörzs, habár elmúlt évtizedekben rengeteg orvos foglalkozott a témával. Több tudós szerint Kína lehet az ősforrás, ahol még ma is gyakran meglehetős közelségben élnek egymáshoz a háziállatok és emberek. Ez az a megfelelő biológiai keverék, ahol az új influenzavírusok ki tudják alakítani fontos képességüket: átterjednek az állatokról az emberekre, ezzel sok olyan betegséget okoznak, ami ellen az emberiség korábban nem fejlesztett ki védelmet.
Függetlenül attól, hogy honnan származik, 1918-ban a vírus gyorsan mutálódott az emberiség hatékony gyilkosává. Amikor stresszes emberek nagy tömegben összejönnek, akár az egyetemi hallgatók a kollégiumokban, menekültek menekülttáborokban, elítéltek börtönökben, betegek kórházakban, zsúfoltságuk és legyengült immunrendszerük remek táptalaj a kórokozónak, könnyedén erősödhetnek.
Az első hullám nagyon fertőző volt, de a tünetek enyhék voltak, sok orvos gondolta úgy, hogy igazából nem is influenzával áll szemben. Azok, akiket megfertőzött az első hullám, immúnisak lettek arra, ami ezután következett. Jól jártak.
A második hullám 1918 augusztusában jött, valószínűleg egyszerre több helyen jelent meg. Azonosították Franciaországban, Sierra Leonéban és az USA-ban. Pont ugyanolyan jól terjedt, mint az első hullám, de sokkal halálosabb lett.
Az emberek a háború végét ünnepelték, és köszöntötték otthon a katonákat, ezzel együtt megjelent a harmadik hullám. Nagyon jól terjedt és nagyon virulens volt, de mivel nem ért el néhány területet, valamint máshol átfedésben volt a második és a harmadik hullám, nehéz volt megkülönböztetni.
1918 végére kevésbé virulens vírussá fejlődött.
Azóta elmúlt száz év. A világjárvány sokat nyert a Nagy Háborúból, de a mai napig sok megválaszolatlan kérdés maradt: a vírus állatokból ered? A modern virológiai kutatások dacára ezekre a kérdésekre a mai napig nem tudjuk a választ, de a kutatók folyamatosan keresik a megoldásokat. – NetExtra.hu
[cn-social-icon]
