Ha hinni lehet Oskar Linkének, egy német városka volt polgármesterének, aki a nyugat-németországi brit és amerikai hatóságoknak eskü alatt tett nyilatkozatában számolt be az esetről, miután előbb a nyugatnémet hatóságokat is tájékoztatta, akkor Európában is feltűntek hasonlóan különös lények.
Az eset, amelyről Oskar Linké beszámol 1952. július 7-én történt. Az alábbiakat írásos nyilatkozatából idézzük:
“Lányommal együtt gyakran tettünk motorbiciklis kirándulásokat. Ilyen kirándulásról tértünk hazafelé, amikor lányom felhívta a figyelmemet, hogy valami nagy tárgy fehéren csillog a fák között, a kis erdőben, amelyen éppen áthaladtunk. A dolog rendkívül különös volt, így hát letértünk az útról és leállítottam a motorbiciklit.
A motort otthagytuk a bozótban, mi pedig benyomultunk a fák közé. Mintegy 25-30 méterre közelíthettünk meg ily módon egy rendkívül furcsa alkotmányt. Hét és fél méteres átmérőjű korong volt, amely leszállt az egyik tisztásra. Nagy, nyél nélküli serpenyőre emlékeztetett, és – olyan volt, mintha foszforeszkálna. Közepéből, a korong felső részén, kiemelkedett egy szögletes felépítmény.
.jpg "TALÁLKOZÁSOK KÜLÖNÖS LÉNYEKKEL 4.RÉSZ")
Ez a felsőrész valamivel sötétebb színű volt a korong többi részénél, amely a jól csiszolt alumínium ezüstös színében csillogott. Meghúzódtunk egy kis kiemelkedés mögött, s búvóhelyünkről két alacsony lényt láttunk, olyanok voltak, mint valami nagyon kis emberek, legfeljebb egy méter magasak. Öltözékük egybeszabottnak látszott s szintén ezüstösen csillogott.
Egyikük dobozfélét hordott a mellén, amely akkora volt, mint három egymásra rakott cigarettacsomag. A doboz előrészén szünet nélkül villogó ragyogó kék fényt láttunk. Nem tudom, hogy mire szolgálhatott, mert látszólag nem volt szükségük rá. A két lény egymás mögött lépkedett a jármű felé. Amikor három vagy négy méterre lehettek, a hátulsó kinyújtotta kezét és megérintette az elülső üvegszerü, fényes sisakját.
Mindketten megálltak s egyikük lassan megfordult. A kislányom akkor halkan felsikoltott, mire a két lény ijedten igyekezett minél előbb bejutni a járműbe a felső, szögletes rész egy csapóajtaján. Csak ekkor vettük észre, hogy a korongon körös körül két sor csapóajtó vagy ablak látszott, akkorák voltak, mint egy hajó csapóajtaja.
A következő pillanatokban a szögletes felsőrész szemünk láttára lassan besüllyedt a korong kupolájába, ugyanakkor pedig a jármű lassan felemelkedett a földről. Mint mindketten megfigyeltük, a jármű aljából hasonló szögletes szerkezet jött elő s látszólag ez emelte fel a földről. Aztán a jármű lassan a levegőbe emelkedett. Mintegy harminc méterre emelkedhetett fel, egy pillanatig lebegni látszott, aztán nekilendült és hamarosan eltűnt szemünk elől.”
Oskar Linké volt polgármester nyilatkozatában lánya még a következő írásos megjegyzést fűzte:
,Annyira meg voltam rémülve, hogy azt se tudtam, mit tegyek. Nagyon remélem, hogy ilyesminek soha többé nem leszek szemtanúja”.-Rejtelyekszigete
