Az UFO -irodalom sok olyan híradást ismer, amelyek élőlényeknek látszó szokatlan teremtmények megjelenéséről számolnak be a repülő csészealjakkal kapcsolatosan. Vegyünk szemügyre példaként néhány ilyen – olykor bizony csakugyan hisztérikusnak” látszó híradást.
Andrei Bacalu és Sima Zamfir gyűjtéséből idézzük az alábbiakat:
1967 januárjának egyik holdvilágos éjszakáján négy serdülőkorú fiatal a floridai New Port Richeyben szünet után otthagyott egy bált, hogy kocsikázzanak egyet. Elfers mellett állították le gépkocsijukat, ám az egyik lány nemsokára panaszkodni kezdett, hogy rossz a levegő. A többiek csak csúfolták, hogy kényeskedik, a lány azonban kitartott: „Szörnyű bűz van. Ti nem érzitek?”
Ekkor már a többiek is érezni kezdték az erős, fojtogató bűzt. Ebben a pillanatban a kocsi tetejére különös, csimpánzhoz hasonló állat ugrott. Később az autót vezető fiatal így írta le az eseményeket a Saucer Scoop folyóirat szerkesztőjének:
„Mindannyian pánikba estünk. A különös lény olyan volt, mint egy csimpánz, csakhogy zöldes színű. És fényes, zöld szeme volt. Beindítottam a motort, ekkor az állat leugrott és beszaladt az erdőbe. Nagy sebességgel hagytuk el a helyet és meg sem álltunk, míg vissza nem értünk oda, ahonnan elindultunk, a bálba.”
A négy Halai elmondta a látottakat a rendőrtisztnek, aki a táncestélyen a rend fenntartására ügyelt. A rendőrtiszt megvizsgálta az autó tetejét és ott ragadós, zöldes foltokat talált. A különös anyagot bicskával kaparta le és eltette. A Sauce Scoop kutatói számára ez eset nem volt újdonság. Kevés idővel azelőtt, hogy a négy fiatal látta a zöldes színű lényt, az Anclote folyó mentéről vadászok jelentették, hogy hatalmas, szőrös lényt láttak, amelytől annyira megijedtek, hogy elszaladtak, teljesen megfeledkezve róla, hogy nagy kaliberű puska volt velük…
Ugyanebben az időszakban Hudson, New Port Richey, Elfers körzetében a rendőrség több jelentést is kapott arról, hogy a főútvonal közelében „szörnyeket” láttak, amelyek megjelenésükkel pánikot keltettek a menedékházak kirándulóközönsége és az autósok körében. Mindazok, akik állítják, hogy látták ezeket a szörnyeket, úgy írták le őket, mint nehézkes, hozzávetőleg 1 m 50-1 m 90 magas lényeket, amelyeket zöldes, hosszú szőr borít és irtózatos bűzt árasztanak.
Az Orlando Sentinel című lap riportot közölt egy szörnyről, amelyet Oseola Countyból jeleztek. 1966. december 5-én Elvis Lane azt írta, hogy szemtanúk szerint a szörny – gorillához hasonlít. Két vadász állította, hogy megsebesítették, és noha vércsíkot hagyott maga után, nem mutatta semmilyen jelét, hogy a sebesülés zavarta volna.
A vadászok ettől annyira megrémültek, hogy elszaladtak a közeléből. A floridai jelenésekkel körülbelül egyidőben a brit szigetek lakóinak is meggyűlt a bajuk valamilyen „szörnyekkel”.
Az Evening News című londoni folyóirat riportot közölt arról, hogyan követte két rendőr egy óriási „állat” nyomát, amelynek 6 cm-es, hegyes karmai voltak.
Az első, aki a nagy lábnyomokról jelentést tett, John Golding mezőgazdasági munkás volt. A nyomok Park Cottages, Hawhurst, Kent felé vezették. Golding és F. C. Brindsley, a farm tulajdonosa követték a nyomokat, amíg lehetett.
Aztán értesítették a rendőrséget. A mérések azt mutatták, hogy az állat mellső lábainak nyomtávolsága 60 cm.
Egy helybeli állatorvos, Douglas Good azon a véleményen volt, hogy a nyomok egy, a macskafélék családjához tartozó nagyobb állat nyomai. Arra azonban nem tudott választ adni, honnan származhat, vagy hol bújhat el nyomtalanul egy ekkora „macska”, amely közel 6 cm mélységű nyomokat hagy a száraz talajon?… A Britisch Flying Saucer ReView megjegyzi, hogy ezek az esetek feltáratlanul maradtak. Ekkora állatra, a nyomait követve, feltétlenül rá lehetett volna találni.
Ha a nyomok eltűntek, akkor azt kell hinnünk, hogy az állat eltűnt a levegőben. S mivel azután soha semmit sem hallottak felőle, feltételezhető, hogy valójában ez történt. A nyomok tanúskodnak róla, hogy az állat nem a képzelet szüleménye. De vajon tényleg állat lett volna?”
A British Flying Saucer Review logikus kapcsolatba hozta az ilyen „eltűnő, majd újra megjelenő” szörnyekről érkezett jelentéseket az UFO-k tevékenységével.
„Vajon ezeket a szörnyeket nem a földönkívüliek teszik ki a földre, azzal a céllal, hogy tanulmányozzák atmoszféránkat és az életkörülményeket? – tette fel a kérdést a folyóirat.
Ausztráliai kutatók ugyanezt a kérdést tették fel, amikor egy banánligetben és egy lagúna közepén nyomokra leltek, kevéssel azután, hogy George A. Peadley látott egy UFO-t a banánliget közelében. A nyomok a szemtanú által készített rajzokból ítélve csaknem azonosak voltak az Egyesült Államok különféle pontjain jelzett „szörnyek” nyomaival: kerek, mély, nagy sarkú nyomok.
A folyóirat feltette a kérdést:
„Valamilyen extraplanetáris készülékek nyomai lettek volna ezek vagy védőöltözetben közlekedő különös űrhajósok nyomai, olyan idegen „lények” nyomai, akiket szándékosan hagytak földi körülmények között, hogy ellenőrizzék reakcióikat?–Rejtelyekszigete
