„ A rövid idő alatti ugrásszerű technikai fejlődést jól érzékeljük. Érdemes elgondolkodni azon, hogy ezt a technológiai robbanást mi indokolja.”
Gondoljunk vissza az elmúlt ötven évre: ugye mekkora ütemben fejlődött minden? Gyerekkorunkban még elképzelhetetlenek lettek volna a Facebook, tablet, mobiltelefon, és a különböző számítógépek.
Nemrég egy beszélgetés során mesélt arról valaki, hogy milyen jó lenne egy sci-fi filmben szerepelni, mert itt, a valós életben nincs semmi falrengető újdonság. Tény, hogy érdekes kettősséget érez ilyenkor az ember: ugyanazokon a kopott utcákon járkálunk, málló vakolatú házak között, ugyanabban az ódivatú ruhában jön le a házmester néni utcát seperni, mint tíz, húsz , vagy akár ötven évvel korábban, de azért már kikandikál a néni otthonkájának a zsebéből a mobiltelefon, az ablakokon benézve lapos tévéket, ráadásul a retro fotóinkat 8-10 megapixeles felbontásban elkészítve egy pillanat alatt megosztjuk vagy három különféle közösségi oldalon mobilnet segítségével.
[cn-social-icon]
Tehát a fejlődés elért minket, csak nem minden szinten.
Eljátszadoztam azzal a gondolattal, milyen technológiák nem léteztek szüleink idejében? Mik azok, amikre akkoriban azt mondták az emberek:, ez csak azokban a pihent agyú amerikai filmekben létezik.
Kezdjük a legmesszebbről: száz évre már nem tekintünk vissza, mert akkor még olvasóink úgysem éltek, de sokan vannak, akik már éltek 1964-ben, és el sem tudták képzelni, hogy valaha az otthonukban lehet nekik is saját számítógépük.
1964-ben egy átlagember talán még nem is tudta, mi az a számítógép, és hogy létezik ilyesmi egyáltalán. A hatalmas számítógépek korszakán ugyan már túl voltunk, de attól még nagyon távol voltunk, hogy otthon is használni lehessen a gépeket. Az első megvásárolható gép az UNIVAC I. volt 1951-ben, de ebből csak pár darab készült, mert egyenlőre eladhatatlanok voltak. Csak a legnagyobb tudományos intézetek, egyetemek, gazdasági és politikai entitások rendelkeztek ilyesmivel. Az otthonokban nem is tudták volna használni ezeket a gépeket, mert nem voltak mindennapi használatra tervezett kezelőfelületek vagy programok. 1977-ig kellett várni a z első igazán sikeres személyi számítógépre, amikor az Apple II megmutatta hogy otthonra is lehet valóban értelmes használatra is ilyen szerkezetet vásárolni.
Aztán jött a Commodore-64, a PC-kés már meg is érkeztünk. Amikor 1974-ben először használták az internet szót egy tanulmányban, a fogalom még sokáig nem jutott el az emberek füléig.
Egy maroknyi tudóson kívül még senki nem gondolta, hogy egyszer majd lesz egy olyan világméretű hálózat, amelyen információk, képek, videók milliárdjai áramolnak keresztül, amin akár valós időben videó telefonálhatunk a világ bármely részeit összekötve. 1982-ben már szabványosították az adatforgalomhoz használt TCP/IP protokollt, majd a hálózatok világméretű összekapcsolásával lassan kialakult az internet.
Jöttek a betárcsázós modemek, majd a modernebb vezetékes megoldások, mára pedig a WiFi és a mobilnet is megérkezett.
1994-ben ugyan már egyes beavatottak ismerhették az internetet, de az továbbra is elképzelhetetlennek tűnt, hogy a nehézkesen, lassan és persze drágán működő hálózat egyszer helyfüggetlenné és bárki által elérhetővé válik.
Először 1996-ban kínált kiskereskedelmi forgalomban mobil internetes hozzáférést is két finn szolgáltató, de ezt csak az akkori csúcsmobil, a Nokia 9000 Communicator segítségével lehetett kihasználni, és persze kizárólag alap-tevékenységekre. A 90-es évek végén még arra is kísérletet tettek, hogy mobilokra saját, "internet variánst készítsenek, ez volt a WAP, amely szerencsére hamarosan okafogyottá vált, ahogy a nagy kijelzős, érintős telefonok megkönnyítették a megjelenítést és kezelést, a mobilnet sávszélessége (és árszabása) pedig már nem igényelte az adatok tömörítését, a képek, videók és egyéb extrák kiherélését.
A Thefacebook nevű internetes szolgáltatás 2004. február 4-én indult el, de ekkor még senki nem tudta, hogy nemsokára mindenki élete nyitott könyv lesz az egész világ felé. Az internetezés már nem volt a kiváltságosok játékszere, ha valaki kommunikálni szeretett volna a nagyvilág felé, írhatott fórumokra vagy regisztrálhatott társkeresőkre. A Facebook előtt is volt más közösségi szolgáltatás, például az iwiw vagy a myspace, ez azonban még a kezdeti nehézségekkel küszködött, kevés taggal rendelkezett. A azonban mindent megváltoztatott. Pár év alatt év minden nemzetközi és helyi versenytársat megelőzött, és manapság már titkolózónak tartják azt, aki legalább egy profilkép és alapvető adatok megadásával nincs fent a Facebookon.
Az első tabletek körülbelül öt éve kerültek forgalomba. Egyes emberek máris felhördülhetnek: tabletek léteztek már jóval 2009 előtt is. Viszont nagyon kevesen tudtak a létezésükről. A kétezres évek legelején a mobil számítástechnika az átlagos felhasználók számára a laptopokat jelentette, amik ekkoriban ráadásul még kétszer, vagy többször annyiba kerültek, mint egy hasonló tudású asztali gép. A táblagépek igazi kora akkor érkezett el, amikor már néhány éve elindult az érintőkijelzős okos telefonok forradalma, így látszott már valódi igény arra, hogy az okos mobiloknál nagyobb, de hasonló technológiát használó, ultra hordozható számítógépek is megjelenjenek.
Mint sok más területen az elmúlt évtizedekben, itt is az Apple volt a leghangosabb innovátor. Az első iPad 2010-ben érkezett, és azonnal új divatot csinált. Vékony kialakítás, számítógép-szintű hardver, és kiválóan használható, érintésre optimalizált felület: ennyi kellett a sikerhez. Azóta persze az iPad már csak az egyik versenyző a sok közül, az Android rendszerű eszközök a hagyományos tabletes kiépítés terén már jó ideje elterjedtebbek. – NetExtra.hu
[cn-social-icon]