Rossz szokások, és okaik.
[good_old_share]
Miért csináljuk ezeket kényszeresen, mik az okaik és hogyan tehetünk ellene?
Valószínűleg mindenki ismer legalább 1-2 olyan embert, akinek van valami rossz, idegesítő, esetleg zavaró szokása.
Esetleg az is lehet, hogy mi magunk küzdünk ezekkel a szokásokkal.
Akik szinte sportot űznek ezekből a rossz szokásokból azoknak már fel sem tűnik, hogy mit csinálnak.
Legyen szó körömrágásról, fogcsikorgatásról, fogszívásról, ízületek ropogtatásáról, vagy éppen orrtúrásról, mindegyiknek valami oka van. Ezeknek a rossz szokásoknak általában valami lelki oka van, amin csak az tud segíteni, aki csinálja, a környezetében élők pedig maximum annyit tehetnek, hogy rászólnak időnként.
De akkor nézzük, hogy milyen okaik is lehetnek a kényszeres, rossz szokásoknak.
Ízületek ropogtatása.
Bár ez sokak számára különösebben nem idegesítő, mégis egészségügyi kockázatokkal jár, ugyanis rosszabb esetben ízületi gyulladást is okozhat. Ropogtatás közben ugyanis elfolyhat az ízületi folyadék, az ujjak megduzzadhatnak, és rosszabb esetben egy jó kis ízületi gyulladást is okozhatunk magunknak, ami bizony nem kellemes.
Na de miért is ropogtatjuk az ízületeinket? Nos, a legtöbb esetben stressz, vagy félelem állhat a háttérben, de sokszor csak unaloműzés miatt ropogtatjuk, de olyanok is akadnak, akik azért ropogtatják az ízületeiket, mert szeretik a hangját.
Kedves olvasó! Ha szeretnél tőlünk értesítést kapni a friss hírekről, akkor kattints ide, és iratkozz fel az ingyenes értesítésünkre: http://www.netextra.hu/newsletter/
Orrtúrás.
Bár ezt a legtöbb ember általában gyerekkorában kinövi, mégis akadna olyanok, akik felnőtt korukban is túrják az orrukat. Valószínűleg senkinek sem kell elmondani, hogy ez elég idegesítő, és undorító szokás, amit maguk az orrtúrók is tudnak, éppen ezért folyamatosan rosszul érzik magukat társaságban.
Az orrtúrásnak leginkább neveltetési hiba lehet az oka, ilyenkor pedig stresszhelyzetben felülkerekedik rajtuk a rossz beidegződés. Társaságban pedig mivel folyamatosan stresszelnek emiatt, ezért még nagyobb az esély arra, hogy elkezdjék.
Ezen csak úgy lehet segíteni, ha a társaság, vagy a közeli hozzátartozók megértik, hogy ez egy rossz beidegződés, és rászólnak az illetőre, amikor csinálja.
Körömrágás.
A körömrágás is egy idegesítő szokás. Bár ez egy halk tevékenység, mégis idegesítő lehet, ha valaki állandóan rágja a körmét, ráadásul nem is egy szép látvány a tövig lerágott köröm.
Az állandó körömrágásnak pszichés okai vannak. A körömrágást komoly lelki problémák jelzőjének tartják. Ez egy kényszercselekvés, amit sok eseten a stressz vált ki az emberből. A környezet rosszallása pedig még inkább stresszeli az illetőt és ettől csak még jobban lerághatja a körmeit.
Éppen emiatt nagyon nehéz leszokni a körömrágásról, de vannak ellene jó módszerek. Mivel a körömrágással oldjuk a stressz, így elég csak lefoglalni a kezünket, Ha találunk valamit amivel babrálhatunk, akkor ez fogja levezetni a stresszt a rágás helyett. A megoldás tehát az, hogy mindig legyen valami dolog a kezünkben, amivel babrálhatunk. Emellett vásárolhatóak körömrágás elleni körömlakkok is.
Ha ezek sem segítenek, akkor pedig érdemes orvoshoz fordulni, ha súlyosan rágjuk a körmünket.
Fogszívás, csikorgatás.
A fogak szívása furcsa, hanghatással járó tevékenység, amely rendkívüli módon idegesítheti a környezetet, különösen étkezések után, rágcsálás közben. Emögött az állhat, hogy az ételmaradékot mindenáron el akarjuk távolítani a fogközökből, esetleg a gyulladt íny masszírozását oldjuk meg ilyenféleképpen.
A fogszíváshoz hasonló a fogcsikorgatás is, amely az emberek 10-20 százalékát érinti. Ha valaki csak ritkán csikorgatja a fogát, az többnyire ártatlan jelenségnek számít, ám ha gyakori, és ez más panaszokkal, fájdalommal is jár, akkor csak a fogorvos lehet a megoldás, aki kideríti, hogy rosszul záródik-e a fogsor, esetleg egy túl magas tömés lehet az oka mindennek. Pszichológusok szerint érdemes a lelki hátteret megvizsgálni. A fogcsikorgatás ugyanis a fentebb ismertetett panaszokon túl jelezhet elfojtást, csendes tiltakozást is, amelyet másképpen nem tudunk érvényre juttatni.
[good_old_share]