Azok a régi szép idők- mondhatnánk. Száz éve elődeink még hírből sem ismerték az ételallergiát. A második világháború után felnövő nemzedékeknél egyre nagyobb számban jelentkezik, és mára szinte népbetegséggé vált ez a rendellenesség. Mi változott meg azóta, ami ennyire érzékennyé tette az embereket az elfogyasztott ételekre?

[cn-social-icon]

Azt a kérdést boncolgattuk, hogy miben különbözött az életmódjuk a miénktől.

– Valódi ételeket  fogyasztottak.

-A termékek  gazdaságokból kis piacokról vagy őstermelőktől érkeztek. Ebben az időben az élelmiszerek többsége még tartósítószerektől mentes volt. Ami már nem volt elég friss, vagy megromlott azt egyszerűen kidobták. Táplálkozásuk tápanyagban gazdag volt, mert még nem léteztek nagyüzemileg előállított, adalékanyagokkal teletömött élelmiszerek. Így olyan sok tápanyaghoz jutottak,  amennyi a frissen termett zöldségekben, gyümölcsökben és a frissen vágott állatok húsában volt. Nem tápszereket, hanem anyatejet kaptak az újszülöttek, ami mindig a rendelkezésükre állt.

– Nem fogyókúráztak, és nem bántak rosszul  a testükkel és az anyagcseréjükkel. Ami abban a szezonban termett, azt ették és itták. Dédszüleink nem estek abba a hibába, hogy állandóan a kalóriákat számolgassák, és az E-betűs szerekre sem kellett figyelniük az élelmiszer csomagolásán. Nem azt ették,  amit  a  reklámok sugalltak nekik, hanem ami éppen megtermett. Akkoriban a reklámok még nem töltötték be az emberek mindennapjait, mint manapság és még az élelmiszeripar is aránylag fejletlen volt, ezáltal „kénytelenek” voltak ételadalékoktól mentes ennivalókat fogyasztani. Egészséges volt anyagcseréjük, mivel a szervezetük igényei és vágyai szerint étkeztek.

– Otthonukban főzték meg az ételt hagyományos módon. Hála istennek ebben az időben még nem léteztek kis hazánkban Mcdonalds-ok és más gyorséttermek! Hagyományos éttermek voltak ugyan, de oda járni nagy luxusnak számított, és csak kevesek engedhették meg maguknak. Az emberek szerencséjére ezek a szokások nagyon jó  hatással voltak az egészségükre. Az ételeket még nem kezelték adalékanyagokkal, antibiotikumokkal és hormonokkal, melyek segítenek megőrizni az eltarthatóságukat a fogyasztók egészségének kárára.

– Elfogyasztották az egész állatot, melybe beletartoztak az ásványi anyagokban gazdag csontlevesek és a belsőségek is.

– Nem szaladtak rögtön orvoshoz, ha egy kicsit rosszul érezték magukat, az orvosi ellátások általában a balesetben sérülteket vagy az életveszélyes betegeket mentették meg. Amikor lázasak lettek, leveseket, erőlevest ettek, és sokat pihentek.

– Sok időt töltöttek a szabadban. A lakosság legnagyobb része a mezőgazdaságban dolgozott. Sokat voltak szabad levegőn, nem kellett edzőtermekbe járniuk, edzette őket az egész napi fizikai munka. A gyerekek pedig minden szabad idejükben a szabadban játszottak a tiszta levegőn.

Az  ételallergiára milyen hatással vannak ezek a dolgok? Testünk minden sejtjére hatással van az étkezés. A táplálkozástól és az életmódtól függ sejtjeink normális működése. Ha a táplálkozás nem megfelelő, akkor minden sejtsérülést fog szenvedni, így egyre nagyobb a valószínűsége, hogy bizonyos élelmiszerekre érzékenységet, allergiát váltanak ki. NetExtra.hu

[cn-social-icon]

Ajánlott cikkek