A Karstädt-protokoll: a szinte ingyenes fájdalom- és depressziógyilkos
[good_old_share]
A D-vitamin a vitaminok szupersztárja. A hiánya betegségeket idézhet elő, a megfelelő mennyisége csodákat művelhet – egészen pontosan fájdalom és depresszió esetében. Ennek ellenére miért közölnek az egészségügyi hivatalok túlságosan kevés beviteli mennyiségeket? Miért takargatják oly célzottan a nyilvánvalóan elterjedt D-vitamin-hiányt?
Olvasd el Uwe Karstädt, természetgyógyász és bestseller író válaszait!
Valójában Közép-Európa klímája nagyon egészséges. A négy évszak váltakozása sokoldalúan támogatja az immunrendszerünket, és hozzájárul az erősítéséhez. Az év hideg és napfényszegény időszaka a gyenge pont: novembertől márciusig a napsütés Németországban nem elég erős a megfelelő D-vitamin képződéshez, akkor sem, ha órákat töltünk a téli napfényben. A D-vitamin igazából nem egy vitamin, hanem egy hormon előanyaga, amelyet maga a test állít elő. A vitamin 90%-át a bőrünk állítja elő UV-sugárzás hatására. Csupán csekély mennyiségben vesszük fel táplálék útján.
Mennyi D-vitaminra van szükségünk?
A berlini Robert Koch Intézet a Német Egészségügyi Minisztérium megbízásából készített egy tanulmányt a németek D-vitamin ellátottságáról. 4000 embert vizsgáltak meg minden korosztályból. A nők 58%-ának, a férfiak 57%-ának volt túlságosan kevés a D-vitamin-szintje. A vitaminhiány a téli hónapokban még szembetűnőbb volt. Ezek a statisztikák sajnos teljesen maszkírozottak, ugyanis olyan értékek szolgálnak alapul, amelyek alapvetően is túl alacsonyan kerültek meghatározásra. A legújabb felismerések az optimális D-vitamin-érték területén 70-80 ng/ml-ről szólnak.
Tanulmányok az USA-ból igazolják, hogy a várandósok 76%-a, a kórházi betegek 60%-a szenved D-vitamin-hiányban. Az idős otthonokban ez már 80%. Ha az újabb optimál értékeket vesszük figyelembe, akkor társadalmi szinten teljes körű D-vitamin-hiányról beszélhetünk.
Németországban mint optimális D-vitamin szint 30 ng/ml van érvényben. Ez a hivatalos érték szemben áll az én ajánlásommal, a 70-80 ng/ml-rel, amely az egész világon végzett legfrissebb tanulmányokon alapszik. A 18 és 79 év közötti németek körülbelül 60%-a mindössze kevesebb, mint 20 ng/ml D-vitamin-szinttel rendelkezik, és ezzel egyértelműen D-vitamin-hiányosak. A Német Táplálkozási Intézet napi 200 NE (nemzetközi egység) D-vitamint javasol.
Ez a javaslat szerényen szólva is egy vicc. Egy felnőtt ember megfelelő napsugárzással napi kb. 10 000 NE D-vitamint termel, mielőtt a szervezet a saját termelését “leállítaná”. Ha abból indulunk ki, hogy a megfelelő D-vitamin-szint legalább 50, még jobb ha 70-80 ng/ml, akkor a szervezetnek 5000-8000 NE-et kell bejuttatnunk azért, hogy a napi vitaminszintet a téli időszakon át is tartani tudja. A mennyiség egyébként a súlytól függ. Akinek 50 kg-ot mutat a mérleg, 4000-5000 NE D-vitaminnal kijön, míg egy ember 90 kg-os súllyal már 8000-9000 NE-re szorul, hogy a megfelelő D-vitamin-termelését tartani tudja.
D-vitamin szedésénél egyébként oda kell figyelni, hogy egyidőben K2-vitamint is szedjünk. Ez gondoskodik arról, hogy a D-vitamin által aktivált kálcium oda érkezzen, ahol szükség van rá: tehát a csontokhoz és az idegekhez, nem pedig a véredényekbe és az ízületekbe.
Hogyan termelődik D-vitamin a szervezetben?
Minden, amire a szervezetnek szüksége van a D-vitamin-termeléshez, az akoleszterin és a napfény. Az így előállított naphormon a vesében aktiválódik, és átadódik a vérnek. Mindenek előtt a gyerekek esetében nagyon fontos a koleszterin jelenléte a csontozatuk felépítése miatt. Tehát jót teszünk azzal, ha megfelelően gondoskodunk emberi létünk egy alap építőkövéről. A gyerekek egészséges fejlődése az állati forrásokból származó megfelelő mennyiségű koleszterintől függ.
Hogyan növeljem a D-vitamin-szintemet?
Sokan keresik a megoldást a szoláriumok UV-lámpáiban. De tényleg ez a megfelelő út? A szoláriumok nem a bőrkárosodások és a rák gyanújában állnak? A német sugárvédelmi hatóság szerint a szoláriumhasználat valóban növeli a bőrrák kockázatát. Főképp a gyerekek és a fiatalok kerüljék a konnektorból jövő napsugárzást.
Természetesen a táplálkozási láncból is fel tudjuk venni a D-vitamint. Habár csak néhány élelmiszer van, amely említésre méltó mennyiségben tartalmazza ezt a vitamint. Különösképpen a zsírban gazdag halfajták, mint a lazac, hering, makréla vagy szardínia ajánlott. Azonban amellett, hogy D-vitamin-források, magukban rejtik tengereinkből a környezeti mérgek veszélyeit. Csekély mennyiségben tartalmaz még D-vitamint a tojássárgája, a máj, valamint gombafajták, mint a shiitake és vargánya.
Az említett élelmiszerek fogyasztásán keresztül azonban napi szükségletünk mindössze 10-20%-át tudjuk bejuttatni.
Az élelmiszerek D-vitamin-tartalma
- Lazac 16,00 (Mikrogramm/100 Gramm)
- Hering 7,80 – 25,00
- Tojássárgája 5,60
- Makréla 4,00
- Rókagomba 2,10
- Marhamáj 1,70
- Vaj 1,20
- Borjúmáj 0,33
Véleményem szerint a D-vitamin-szintünk emelése érdekében a vitaminkészítmények szedése a jobb megoldás. Mindenesetre javaslom, hogy egy ilyen készítmény beszedése előtt végeztessünk vérvizsgálatot, hogy elkerüljük a túladagolás veszélyét.
Bár a veszély, hogy a toxikus értékbe csúszunk, nagyon csekély, először a 150 feletti értéknél kezdődik. Ennek ellenére a teszt a biztonságot szolgálja, hogy éppen hogyan állunk és egyáltalán szükséges-e a vitaminpótlás. Mert túladagolás esetén vesekőképződés indulhat el.
Miért olyan fontos számunkra a D-vitamin?
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.netextra.hu/newsletter/
A D-vitamin a vitaminok között különleges helyet foglal el. Több mint 200 anyagcsere-folyamat alkotórésze. Nemcsak azért, mert a test maga állítja elő, hanem mert szabályozza a kálcium- és foszfátanyagcsere-folyamatokat és ezen keresztül támogatja a csontok keménységét.
Erősíti az immunrendszert olyan krónikus betegségek esetén is, mint a cukorbetegség, szklerózis multiplex vagy ízületi gyulladás. Másik nagy jelentősége abban rejlik, hogy a fiatalság forrása a bőr és a kötőszövet számára, miközben az UV-sugárzás károsodásaitól és az öregedési folyamatoktól véd.
D-vitamin, mint fájdalom- és depressziógyilkos
A Koppenhágai Egyetem egy tanulmánya hosszú ideje figyelmet érdemel. A tudósok kiderítették, hogy az úgynevezett T-sejteknek, amelyek a szervezetünkben a kórokozók elleni védekezésért felelősek, a vitaminra azonnal szükségük van. Ha ebből nem áll elegendő rendelkezésre a szervezetben, leállítják a védekezést. A tudomány egy másik felismerése ezzel összefüggésben, hogy a D-vitamin segíteni tud a fájdalom csökkentésében.
Sokan közülünk ismerik az úgynevezett ‘Winterblues’-t: a szürke, sötét időszakát az évnek, amely rontja kedvünket, fáradttá és depresszióssá tesz. Valójában összefüggés van a hiányzó napfény és a depresszióra való hajlam megnövekedése között.
D-vitamin – védőpajzs a mellrákkal szemben
A GeorgeTown Egyetem kutatói összefüggést találtak a magas D-vitamin-bevitel és az alacsony mellrákrizikó között. Úgy találták, hogy magas dózisú D-vitamin-bevitel a már megbetegedett nőknél 75%-kal csökkentette a rák növekedését.
Az újonnan kialakult tumorok száma 50%-kal csökkent. Magas dózisú D-vitamin-adagolás bizonyítottan javítja a bél-, tüdő-, prosztata- vagy bőrrák túlélési esélyeit.
Angliában a Leeds Egyetem tudósai szerint magas dózisú D-vitamin bevitele kedvezően befolyásolja a betegség lefolyását, és csökkenti a halálozási rátát. Az “American Journal of Clinical Nutrition” című újságban, 2007-ben megjelent tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a D-vitamin pótlása a valamikori rákos betegek esetében csökkenti a rák visszatérésének esélyét. Amikor ezek az egyetemek magas dózisú D-vitamin-adagolásról beszélnek, nem abból a mennyiségből indulnak ki, mint a Német Táplálkozási Intézet (30 feletti érték). Ezek a tudósok a vérben 80-100 ng/ml D-vitaminról beszélnek a rákbetegségekkel kapcsolatban.
Most már érted, miért mondtam, hogy vicc, ha 5000-9000 NE helyett 200 NE-ről beszélünk.
[good_old_share]