Néhány évvel ezelőtt, amikor először hallottam a Biologikáról (Magyarországon több néven is ismert, pl.: GNM, Germán újmedicina, Új Medicina) – bevallom őszintén -, nem fogott meg. Első ránézésre túl bonyolultnak, tudományosnak, száraznak tűnt az egész. Majd egyszer csak az egyik legkedvesebb barátnőm unszolására – amit ezúton is köszönök neki! – leültem, és alaposan utánajártam, hogy mikről is beszél Barnai Roberto a honlapján lévő videókban és cikkekben.
Hmm… Kiderült, hogy annyira nem is száraz vagy bonyolult ez az egész rendszer! Sőt, kifejezetten életszagú, a saját bőrünkön megtapasztalható, kiszámítható minden folyamat, amit a Biologika leír.
Hogy miket ír le?
Öt biológiai természettörvénye van, amit, ha megértünk (nem nehéz), nyert ügyünk van a “betegségekkel” szemben.
A Biologika rendszerezője, leírója egy német orvos, Dr. Ryke Geerd Hamer, aki jelenleg Norvégiában él. Ő találta fel a pengénél 20-szor élesebb Hamer szikét és egy speciális csontfűrészt, amellyel hosszanti igazítást lehet végezni, valamint egy nyomáskiegyensúlyozó, a test vonalaihoz idomuló ágyat. Dr. Hamer gyermekét véletlen meglőtte egy részeg ember az utcán, majd 11 nap haláltusa után édesapja karjaiban elhunyt Dirk Hamer.
Dr. Hamernél később hererákot diagnosztizáltak. Ezután elkezdett gondolkodni, hogy lehet-e bármilyen összefüggés gyermeke halála és az Ő betegsége között? Elhatározta, hogy komoly kutatómunkába kezd, és (belgyógyász lévén) rengeteg rákos beteget kérdezett ki. Végeredménye a kutatásának az lett, hogy az összes rákos életében lezajlott valamilyen olyan jelentős érzelmi sokk, amire visszavezethető volt a betegsége!
Innentől kezdve körvonalazódott ki az egész Biologika és természettörvényei.
Az érzelmi sokk, mint fő ok
Az első biológiai természettörvény a Megbetegedések Vastörvénye, amelynek lényege, hogy minden elváltozás (régi nevén betegség) egy értelmes biológiai különprogram (ÉBK), amely a lélekben megélt konfliktusok következményeként alakul ki.
Azonban van négy kivétel, amikre ezt a természettörvényt nem lehet alkalmazni. Ezek a következők: mérgezés, természetellenes táplálkozás, sugárzás, baleset – hiszen itt a “betegséget” kiváltó ok nyilvánvalóan nem egy érzelmi megrázkódtatás hatására indul be. A Biologika érvényes tehát minden belülről kialakuló pszichoszomatikus elváltozásra!
Megemlítettem a lelket. Nos, nem véletlenül, ugyanis a lélek a folyamatok meghatározója, az agy a közvetítő/vezérlő egység, a szervi elváltozás a következmény. Persze ezek is kölcsönhatásban vannak egymással, tehát azÉBK (értelmes biológiai különprogram) lefutása párhuzamosan és szinkronban (!) zajlik mindhárom – lélek, agy, szerv – szinten.
Továbbra is az első biológiai természettörvénynél maradva jöjjenek a DHS (Dirk Hamer Szindróma – biológiai konfliktus) kritériumai.
Mi a különbség az ÉBK és a DHS között? Az ÉBK magát a betegség teljes lefolyását jelenti elejétől a végéig, a DHS (Dirk Hamer Szindróma) a konfliktusunk becsapódása, a lelki megrázkódtatás kezdőpontja, az ÉBK beindítója! Dr. Hamer fiatalon elhunyt gyermeke tiszteletére nevezte el DHS-nek a biológiai konfliktus rövidítését.
A DHS 5 kritériuma a következő:
- A konfliktust nagyon komolynak érezzük, lelki nyugalmunkat erősen megbolygatja.
- Váratlanul, meglepetésszerűen következik be. Amire fel tudunk készülni vagy tudjuk, hogy esetleg bekövetkezhet, azokra nem produkálunk “betegséget”.
- Az egész konfliktus-helyzet elfogadhatatlan, válságszerű, nem tudunk miatta megnyugodni.
- Teljesen elszigetelten éljük meg, magunkba fojtjuk, nem mondjuk el a történetet és érzéseinket senkinek. Például azért, mert nincs kinek, vagy szégyelljük! A konfliktus felemészt minket.
- Átmenetileg nincs megoldása, nem látjuk a kiutat a beállt helyzetből.
Ezek tehát azok a kritériumok, amik ha mind teljesülnek, a testben beindul az értelmes biológiai különprogram, ami a túlélésünket hivatott szolgálni.
Kimondhatjuk, hogy ha az ötből akár csak 1-et is kilövünk, nem betegszünk meg?
Igen, hiszen a “betegség” kialakulásához mind az 5 feltételnek egyszerre kell teljesülnie. Fontos azonban megjegyezni, hogy ha például kiválasztjuk a negyedik feltételt, azaz a magunkba fojtást, és nagyon okosan elhatározzuk, hogy mostantól kezdve mindent kibeszélünk, kiírunk – a tapasztalatok szerint -, valószínűleg nem lesz elég. Ilyenkor soha ne csak a sztorit meséljük el bizalmasainknak, hanem a bennünk lévő és fortyogó összes érzést, érzelmi töltetet adjuk ki magunkból és meséljük el, hogy miket éreztünk. Mindezt olyan részletességgel, amennyire csak lehet.
Tudnodkell
