AZ EMBEREK GÉPESÍTÉSE LEHET A KÖVETKEZŐ LÉPÉS

Könnyen előfordulhat, hogy a jövő világát az Amal Graafstra-hoz hasonló gépesített emberek népesítik majd be. A 37 éves férfi kulcs nélkül indítja autóját vagy nyitja a bejárati ajtót és jelszó nélkül lép be számítógépe felhasználói fiókjába.

Eszközeit úgy programozta, hogy azok felismerjék a kezébe ültetett mikrocsipeket. A rizsszem méretű chipek remekül beváltak számára, ráadásul Dangereous Things, magyarul „veszélyes dolgok” nevű cégén keresztül már 500 másik embert is „felszerelt” a technológiával.

„Az elkövetkezendő 10-20 évben a biotechnológia és az ember-gép interfészek gyors fejlődésének leszünk a szemtanúi,” jósolja Graafstra, aki könyvet is írt a technológiáról, és szerinte „a trend kitolja majd az „ember” szó jelentését.”

Számos technológiai óriás és kutató érdeklődését keltette fel a téma.

A novemberben nyilvánosságra került szabadalmi kérelem szerint a Google Motorola mobilitás ágazata egy olyan „elektromos bőrtetoválás” szabadalmaztatását kezdeményezte, amivel a felhasználó hangutasításokkal irányíthatja mobiltelefonját a tetováláson található mikrofon és vezeték nélküli adó segítségével.

Újságírói kérdésekre válaszolva a Google elmondta, hogy gyakran szabadalmaztatnak olyan ötleteket, amelyekből végül nem lesz termék, de Larry Page, a Google elnök-vezérigazgatója számos alkalommal elmondta, hogy az emberek elektromos eszközökkel történő kiterjesztése nagyon vonzó lehetőség számára.

A Mountain View által 2011-ben kiadott könyv a következőket idézi Pagetől:

„Előbb-utóbb lesz egy implantáció, ami megadja a választ minden kérdésre, ami eszünkbe jut.”

Az ötlettel nincs egyedül. Az UC Berkeley kutatói idén júliusban adtak ki egy tanulmányt az úgynevezett „porszem implantátumokról”, amelyek lényege, hogy egy egész hadseregnyi apró, porszem méretű szenzort ültetnének az agyba.” Első lépésként az apró áramkörök „csupán” információkat gyűjtenének az agyról, de Dongjin Sea, a kutatás vezetője elmondta, hogy a chiprajt idővel „különböző eszközök gondolattal történő irányítására vagy az agy működésképtelenné vált részeinek stimulálására használnák”.

Az implantátumok, okosgyógyszerek és elektromos tetoválások legtöbb tervezett felhasználása egyelőre orvosi jellegű.

Idén októberben például a Stanford orvosai egyParkinson-kórban szenvedő ember agyába ültettek implantátumot, ami a beteg agyának „idegjeleit” rögzíti, hogy az információ felhasználásával egy olyan eszközt készítsenek, ami képes lehet a kívánt tevékenységekhez igazítani a jeleket elektromos impulzusokon keresztül.

Tavaly a Proteus Digital Health megkapta a hatósági engedélyt egy olyan okostabletta forgalmazására, ami mobiltelefon segítségével továbbítja a beteg legfontosabb életjeleit az orvosnak.

A technológiai óriás Intel is úgy gondolja, hogy mikrocsipjeik egy napon a lenyelhető eszközökben és implantátumokban is benne lesznek.

Sokan tartanak attól, hogy idővel a chip implantátumok kötelezővé válhatnak az egészségbiztosítás megkötéséhez vagy akár a munkavállaláshoz.

Miután egy Cincinnatibeli videó megfigyeléssel foglalkozó cégről kiderült, hogy kötelezővé tette alkalmazottainak a chipbeültetést, Joe Simitan kaliforniai szenátor törvénymódosító javaslatot adott be, amit 2008-ban el is fogadtak, megtiltva, hogy államában bárki ilyesmit követeljen alkalmazottaitól. Két évvel később, amikor Virginia állam képviselői hasonló javaslatot fogadtak el, egyes törvényhozók már a bibliai „Fenevad Bélyegeként” utaltak a chip implantátumokra.

Nem tudni, hogy a lakosság milyen arányban osztozik ezen a nézeten, de az Intel által decemberben közzétett felmérés szerint a 12.000 megkérdezett felnőtt 70 százaléka elfogadhatónak tartja, hogy a jövőben „ehető megfigyelőeszközök” segítségével kövessék nyomon egészségügyi állapotukat.

A Cambridge-i MC10 cégnek már szerződése van az elektromos tetoválás katonai verziójának gyártására és jövőre a lakosság számára is el akarják kezdeni a legfontosabb egészségügyi információkat figyelő tetoválás forgalmazását. Elsődleges célcsoportjaik a sportolók, a várandós anyák és az idősek.

A Nokia pedig olyan tetoválást fejleszt, ami egyrészt helyettesíti a mobiltelefon jelszavát, másrészt vibrál, ha hívás érkezik.

Az összes többi kütyüt azonban a bőr alá szánják.

A Massachusetts-i MicroCHIPS cég nemrégen jelentette be, hogy egy olyan csípőmagasságba beültethető chipet tesztel, ami automatikusan adagolja a szervezetbe a csontritkulásban szenvedő betegek napi gyógyszeradagját. Februárban a Second Sight Medical Products szem implantátuma kapott hatósági engedélyt, amivel a betegek láthatják a szemüvegükön elhelyezett kamera által közvetített körvonalakat és mozgásokat.

A Dél-Kaliforniai Egyetem tudósai pedig egy olyan chipet tanulmányoznak, ami a demenciában vagy agykárosodásban szenvedők vagy agyvérzésen átesett betegek memóriáját állítja helyre.

A kutatók előtt álló legkritikusabb kérdések, hogy miként tudják az eszközöket működtető szoftvereket a mindenkori legújabb verzióra frissíteni, illetve a hosszú távú működéshez elengedhetetlen akkumulátorok kérdése sem megoldott egyelőre. Problémát jelenthet még a hekkerek elleni védelem is.

Ennek ellenére Eric Dishman, az Intel egészségügyi innovációs részlegének vezetője, biztos benne, hogy ezek az eszközök hamarosan a mindennapi élet részei lesznek.

„A tárgyak egész ökoszisztémája lesz majd a testben,” jósolja. „Ez az igazi személyre szabott orvoslás.”

Időkjelei: Fontos észben tartani, hogy a fent említett fejlesztések először mindig orvosi céllal, a betegekért indulnak, illetve a lakosság felé ezt hangsúlyozzák, de tapasztalatból tudhatjuk, hogy sajnos idővel a felhasználási terület kiterjed a föld lakosságának egyre szorosabb megfigyelésére és irányítására. Nem tudjuk, hogy a Bibliából ismert Fenevad Bélyege pontosan milyen rendszer lesz, de egyre inkább látható, hogy a bevezetéséhez szükséges technológiai feltételek már ma is adottak.-Legendavadasz