Hawking „bozon általi halállal” fenyeget

 

Az alább olvasható elmélet, és az azzal kapcsolatos vészjósló figyelmeztetés időnként felbukkan a szaksajtóban. Ennek ellenére a média nem foglalkozik a témával.

Az „Isteni részecske", azaz a Higgs-bozon 2012-es felfedezése akár a világegyetem elpusztításához is vezethet – hívja fel a figyelmet a híres brit elméleti fizikus, Stephen Hawking.

A 72 éves, tolószékben élő, és az utóbbi években már csak egy beszédszintetizátor segítségével kommunikáló Hawking szerint a létező világnak formát és méretet adó Higgs-bozon nagyon magas energiaszinten instabillá válhat.


Ha ez az instabilitás bekövetkezik, olyan katasztrofális vákuum jöhet létre, hogy egy pillanat alatt összeomolhat az általunk ismert tér és az idő. Az igy létrejövő vákuumbuborék – az elmélet szerint – fénysebességgel terjedne. „Ez bármikor megtörténhet, és mi észre sem fogjuk venni, hogy megszűnt a világegyetem" – írta Hawking.

A Higgs-bozonnak megvan az az aggasztó tulajdonsága, hogy instabillá válhat 100 milliárd giga-elektron-Volt (GeV) felett" – ez a Hawking-tól származó gondolat a hamarosan a boltokba kerülő Starmus nevű új könyv előszavában olvasható. (A könyvben tudósok és csillagászok esszéit gyűjtötték össze. A szerzők között szerepel a Holdra elsőként lépő Neil Armstrong és az őt közvetlenül követő Buzz Aldrin amerikai űrhajós, illetve a Queen együttes gitárosa, Brian May is.)

A Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) két független kutatócsoportja 2012 júliusában jelentette be, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat találtak a Nagy Hadronütköztetőben (LHC) folyó kísérleteik során. Peter Higgs már 1964-ben megjósolta e részecske létezését. A bozon várható felfedezését korábban úgy emlegették, mint az évszázad egyik legnagyobb tudományos eredményét. Peter Higgs tavaly fizikai Nobel-díjat kapott a bozon létének megjóslásáért.

Hawking szerint a „bozon általi halál" úgy fordulhat elő, hogy a tudósok borzalmasan nagy energiával bombázzák a részecskét, s ennek hatására katasztrofális vákuumhatás jön létre, ami elnyelheti a teljes általunk ismert univerzumot. Ezzel együtt azt Hawking is elismeri, hogy ma még nem áll a fizikusok rendelkezésére elég nagy berendezés ahhoz, hogy kiváltsanak egy ilyen intenzív reakciót, és kétséges, hogy valaha lesz-e ilyen teljesítményű gép. A 100 milliárd GeV-t meghaladó teljesítményű részecskegyorsítónak a Földnél nagyobb méretű berendezésnek kellene lennie, amelynek előállítására még jó ideig képtelen az emberiség. (A genfi LHC a Hawking által jelzett veszélyes energiamennyiség töredékét képes csak előállítani.)

A The Daily Mailnek nyilatkozó John Ellis neves fizikus (aki a CERN-ben és a londoni King's College-ban is dolgozik) elméletben igazat adott Hakwkingnak, de a pánik elkerülése végett gyorsan hozzátette, hogy a genfi berendezés 27 kilométeres alagútjában elenyésző energiát termel ahhoz, hogy bármilyen veszélyt jelentsen az emberiségre, vagy éppen a világegyetemre.

Az LHC-val kapcsolatban nem ez az első félelemkeltés. A gyorsító ellenzői azzal érveltek 2008-ban, hogy a kísérletek során kisméretű fekete lyuk keletkezhet, amely azután elnyeli az egész Földet. A bizonytalanság világméretű félelmet keltett a laikusok körében, ennek ellenére nem állíttatták le a kísérleteket. A részecskefizikusok többsége szerint legfeljebb olyan apró fekete lyukak jöhetnek létre, amelyek azonnal „elpárolognak". Nekik lett igazuk, hiszen még mindig itt vagyunk.