Néhány tudományos dolog, amit valószínűleg te is rosszul tudsz.
[good_old_share]
Összegyűjtöttünk néhány olyan tudományos tévhitet, amit sokan rosszul tudnak.
Minél nagyobb az agy, annál okosabb valaki: Az összes állat közül az ámbráscet tudhatja magáénak a legnagyobb agyat, mégsem ő a Föld a legokosabb teremtménye. Az emberek esetében még az agy-test aránya sem nevezhető kimagaslónak.
Fotografikus memória: A tudomány már kiderítette, hogy nem létezik fotografikus memória, csak nagyon jó memória. Ha valakinek rendkívüli az emlékezőtehetsége, akkor sem tud olyan részletes, alapos leírást adni, ami versenyre kelhetne egy fénykép részletességével.
A csokievés pattanást okoz: Ezt a népszerű tudományos állítást is megcáfolták a kutatók, akik egy hónapon keresztül etettek a több tucat alannyal olyan csokoládészeleteket, amelyek a szokásosnál tízszer több csokit tartalmaztak. A kísérlet másik csoportja hamis csokit kapott.
A kutatók a kísérlet előtt és után is megszámolták az alanyok pattanásainak számát. Az eredmény szerint semmiféle különbség nem volt a két csoport között.
A „bal féltekés” emberek kreatívak, a „jobb féltekések” analitikusak: Az továbbra is igaz, hogy a két agyfélteke más feladatokat lát el, de azt egyik kutatás sem bizonyította be, hogy valakinél az egyik félteke dominánsabban működne a másiknál.
A bioételek nem tartalmaznak vegyszereket, és táplálóbbak: Azok a farmerek, akik bioélelmiszereket termelnek, használhatnak bizonyos növényvédő szereket, ám ezek némelyike még károsabb a környezetre nézve, mint a szintetikus változatok.
Kedves olvasó! Ha szeretnél tőlünk értesítést kapni a friss hírekről, akkor kattints ide, és iratkozz fel az ingyenes értesítésünkre: http://www.netextra.hu/newsletter/
A halál után tovább nő a haj és a köröm: Amikor valaki meghal, akkor annak semmije se nő tovább. A bőr kiszárad, összehúzódik, emiatt úgy tűnhet, hogy hosszabb lett a halott körme és a haja.
A HIV-vírus úgy terjedt át az emberre, hogy valaki majmokkal közösült: A tudomány szerint ennél az állításánál valószínűbb az, hogy az első emberek akkor fertőződtek meg, amikor majmokra vadásztak és érintkeztek a vérükkel.
Az emberek csak az agyuk 10%-át használják: Rengetegszer megcáfolta a tudomány ezt a népszerű tévhitet, mégis még mindig sokan igaznak hiszik.
Azért van melegebb nyáron, mert közelebb vagyunk a Naphoz: Dehogy! Valójában azért változik a hőmérséklet télen és nyáron, mert más szögben érnek el hozzánk a napsugarak.
A cápák nem kapnak rákot: Ezt a tévhitet egy férfi terjesztette el, aki később így szeretett volna meggazdagodni. Azonban 2013-ban több olyan cápát is találtak, amelyek tumorokkal rendelkeztek.
A tej jót tesz a csontoknak: Ez a tévhit annyira erős, hogy még a törvényhozókat is meggyőzte. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium például azt tanácsolja, hogy a felnőttek minden nap igyanak három bögre tejet, a kalcium és a D-vitamin miatt.
A kutatások azonban nem mutattak ki összefüggést a több tejivás (vagy kalcium és D-vitamin pótlás) és a csonttörések gyakorisága között. Olyan tanulmány azonban készült, amely szerint a tejfogyasztóknál magasabb a halandóság.
Az embernek öt érzéke van: A látás, a szaglás, a hallás, az ízlelés és a tapintás nem minden, hiszen nem szabad elfeledkezni az egyensúlyról, a hő- és időérzékről, a propriocepcióról, ami lehetővé teszi, hogy ne menjünk neki mindig mindennek, és a fájdalomérzésről!
A lemmingek tömeges öngyilkosságot követnek el: Nem vetik magukat a tengerbe, hanem csak néha leesnek a szikláról vándorlás közben, mert ismeretlen terepre tévedtek.
A fagyievéstől náthásabb leszel: Nyugodtan ehetünk fagyit, ha náthásak vagyunk, mert a Mayo klinika kutatása kimutatta, hogy a tej nem növeli a nyálkaképződést, a fagyasztott tejtermékek csillapítják a torokfájást, ráadásul kalóriákkal lát el, ha nem tudunk mást enni.
A középkori emberek azt hitték, a Föld lapos: Szinte az összes középkori tudós úgy gondolta, hogy a Föld gömbölyű. Az az elmélet, amely szerint a Föld lapos, csak a XIX. században terjedt el, amikor az evolúcióelmélet is kezdett népszerűvé válni. A tudomány és a vallás ekkor szembe került egymással.
Kék lesz a vérünk, ha oxigénhiány lép fel: A vér soha nem lesz kék. Ha kevés benne az oxigén, akkor sötétpirossá válik. Az erekben csak azért tűnik kéknek, mert több rétegnyi szöveten keresztül látjuk, amelyek színszűrőként működnek.
Az aranyhalak semmire nem emlékeznek egy másodpercnél tovább: Az igazság ezzel szemben az, hogy az aranyhalaknak nagyon jó a memóriája. Akár hónapokig is képesek emlékezni a dolgokra.
Idővel el fog tűnni a szőke és a vörös haj: Nem igaz, hogy a szőkék és a vörösek „kihalnak”, mert a gének ritkán halnak ki, ráadásul azok a recesszív gének, amelyeknek az eredménye a vörös és a szőke haj, generációkon át öröklődhet egy családban úgy, hogy bárki szőke lenne.
Amikor két olyan embernek születik gyereke, akik megfelelő recesszív génekkel rendelkeznek, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy vörös vagy szőke hajú gyerekük lesz, még akkor is, ha egyik szülő sem az.
A denevérek vakok: Ha valakire azt mondjuk, hogy „vak, mint egy denevér”, akkor valójában azt mondtuk, hogy az illető egyáltalán nem vak. Igaz, hogy a denevérfajok többsége ultrahangok segítségével tájékozódik, de ettől még látnak.
[good_old_share]
